C�m: Crying Rain         
Part: 2. fejezet
P�ros�t�s: Rihito x Kai [saj�t szerepl�k]
Korhat�r: R
Jellemz�k: SLASH,
Disclamer: Anyagi hasznom nem sz�rmazik ebb�l.
A/N1: Kai Szemsz�g
A/N2: Cs�nya besz�d.

B�r nem mondtam ki hangosan, de Rihito valami f�le m�don vonzott mag�hoz, de nem olyan �rtelemben. R�ad�sul teljesen rossz hat�ssal volt r�m, mintha bele akarna keverni a rosszba, mivel � maga is egy utols� rohad�k, szem�tl�da, mint j�magam. Amennyire vonzott, annyira irrit�lt is egyar�nt. �s azok a rohadt k�k szemei, amiben a pimaszs�g minden apr� szikr�ja benne volt, �s az a h�lye, f�loldalas mosolya. Legsz�vesebben b�gr�st�l lenyomtam volna a k�v�t a tork�n.

Miut�n elmondtam neki, hogy igaz�b�l �tv�gtam a fej�t, semmit sem sz�lt. Csak fel�llt egy mosoly k�s�ret�ben – annak az ideges�t� mosolya k�s�ret�ben – �s odament a b�tyj�hoz. B�r azt mondta maradjak a helyemen, mert p�r perc �s visszat�r, ink�bb lel�celtem, �s visszamentem dolgozni.

F�radtan l�ptem ki az ajt�n. Hatalmasat s�hajtottam, �s felt�lt�ttem a t�d�met friss leveg�vel – m�r amennyire a leveg� friss lehet a f�v�rosban. El�kotortam a t�sk�mb�l az MP3-mat, majd lassan elindultam hazafele. Rihito �llt a h�zam el�tt. El se tudtam k�pzelni, hogy tudta meg hol lakom. Tal�n a b�tyj�t�l. De akkor se volt joga, csak �gy betoppanni hozz�m, vagyis a sz�llod�ba, amelyben a ny�ron laktam. F�radt s�haj k�s�ret�ben mentem el mellette, n�zve �t leveg�nek. Nagyon nem volt kedvem a t�rsas�g�hoz. Igaz�b�l semmihez sem volt kedvem. Csak le akartam d�lni a kanap�mra, elsz�vni egy vagy k�t sz�ll cigit, �s csak b�mulni ki a fejemb�l. Az aznapom el�g� f�raszt� volt. Valami h�lye napokat tartottak, aminek �rtelm�t mai napig nem �rtem mi volt, �gy annyi vend�g volt, hogy egy ujjamra h�romasztalnyi jutott.

De amilyen szerencs�s embernek mondhattam magam, Rihito k�vetett, eg�szen a szob�mig. De igaz�b�l akkor sem hatott meg. A t�sk�mba ny�ltam �s elkezdtem keresni a kulcsomat. M�r magam el� k�pzeltem, ahogy r�csapom az ajt�t, amikor meglebegtette a kulcsokat el�ttem.

-                    Csak nem ezt keresed? – k�rdezte el�g� pimasz hangnembe, amit el�g gyakran haszn�lt, mikor velem besz�lt.

Kicsit elt�tottam a sz�mat. Bele se tudtam gondolni, hogy ilyen k�nnyen megszerezte a kulcsokat, hogy ilyen k�nnyen meglopott. Sz�val, b�rki meglophatott volna, �s nem csak a szob�m kulcs�t vett�k volna el. Miut�n egyre sz�lesebb mosoly �lt az arc�ra, r�j�ttem el�g h�lye k�pet v�ghattam, �gy gyors rendbe hoztam arcvon�saimat.

-                    K�rem! – Megr�zta a fej�t. �n �rt�k ny�ltam, de � persze, r�gt�n elkapta el�lem.

Egy darabig m�g pr�b�ltam megszerezni, de mikor m�r r�nk sz�lt az egyik sz�llodalak�, hogy csendesebben, �gy d�nt�ttem megadom magam. Rihito kinyitotta az ajt�t, majd betess�kelte saj�t mag�t. Lev�gta a kulcsokat az egyik szekr�nyre, majd a szob�ba l�pve, r�d�lt a kanap�ra.

-                    �rezd magad otthon! – morogtam az orrom alatt, amit fogalmam sincs, hogy hallott meg, de r�gt�n felnevetet.

Bel�ptem a szob�ba, ahol Rihito m�r kisaj�t�totta a kanap�t. El�vettem a szok�sos fekete Marlboromat a t�sk�b�l, ami r� p�r m�sodpercre miut�n kivettem bel�le a cigit a sarokba landolt, �s r�gy�jtottam. Rihito megint csak a pimasz mosoly�t mutatta, majd a zseb�be ny�lva el�vette az � saj�t cigarett�j�t. Piros Marlboro. H�lye cigis.

-                    Fekete Marlboro… j� megy falun – t�rte meg a cigarett�z�s var�zslatos �sszk�p�t.

-                    Ha m�r voltam, olyan h�lye, hogy r�szoktam, akkor legal�bb st�lusosan csin�ljam – feleltem v�llvetve.

-                    Logikus! Im�dom, hogy olyan egyform�k vagyunk!

-                    Cseppet sem hasonl�tunk – v�laszoltam k�t slukk k�z�tt.

-                    Fel�lem makacskodj! – Vont v�llat megint. Ideges�tetett ez a nemt�r�d�m viselked�se.  – Cs�t�rt�k�n nagy buli lesz, b�r m�g nem tudom hol. �rted j�v�k, ok�? Majd iszunk egy j�t, �s bet�p�nk! – magyar�zkodott. Igaz�n cs�b�t� volt az aj�nlat, �s m�r majdnem bele is egyeztem, amikor r�j�ttem, hogy aznap nem lenne a legjobb.

-                    P�nteken dolgozom. Nincs kedvem elveszteni az �ll�somat – v�laszoltam. �s ez �gy is volt, nem csak valami h�lye kifog�s volt. Sz�ks�gem volt a p�nzre, vagyis… h�t nem is nekem volt r� sz�ks�gem.

-                    Milyen megfontolt �s komoly lett�l – morogta, majd befejezte a cigarett�j�t, �s elnyomta a k�v�z� asztalon l�v� hamut�lba.

-                    Hagyjuk! – Nyomtam el �n is a cigarett�mat, majd �vatosan fel� pillantottam. M�r meg se lep�dtem, hogy megint engem b�mult. Ha nem lettek volna olyan irrit�l�an k�k szemei, tal�n nem is zavart volna egy�ltal�n. – Kontaktlencse?

-                    �-�! Eredeti! – Kicsit meglep�dve pillantottam fel r�. – Any�m egy tipikus amerikai sz�ke bomb�z� volt, hatalmas k�k szemekkel. – Felnevettem.

-                    Vil�gos!

Aznap este m�g sokat besz�lgett�nk. Ahhoz k�pest, hogy mennyire nem volt kedvem senki t�rsas�g�hoz, m�gis �r�ltem, hogy �gy alakult. Ki tudja milyen unalmas d�lut�nom lett volna, ha nem toppan be. B�r lehet akkor elindultam volna felfedezni a v�rost, de erre nem volt nagy val�sz�n�s�g. Ahhoz t�l f�radt lettem volna.

Rihito k�s� este ment haza. F�lelmetesnek tal�ltam, hogy ennyit tudunk besz�lni. �gy �reztem magam n�ha, mint k�t h�lye kis liba, akiknek sose �ll meg a bag�les�j�k. Ideges�tett, hogy a nap v�g�re r�j�ttem, m�gis hasonl�tunk. T�l sok k�z�s t�m�nk volt, �s tal�n ha nem lettem volna a szarban, �s nem kellett volna a p�nz, tov�bbra is, ugyanolyan nem t�r�d�m, rohad�k sr�c lettem volna, mint Rihito. Megfontoltabb lettem az elm�lt p�r h�tben, miel�tt idej�ttem. Musz�j volt ilyenn� v�lnom. De Rihitonak nem. Irigykedtem r�. Gazdag volt, helyes volt, �s �lvezhette a fiatals�g�t. Egy nagy gyerek volt. Egy egoista, rohad�k, gazdag gyerek.

Cs�t�rt�k�n d�l k�r�l Rihito �jra beugrott a k�v�z�ba, de nem egyed�l. �dv�z�lte a b�tyj�t, majd le�lt az egyik asztalhoz, �s jelzett nekem. B�r �ppen kifel� tartottam, hogy p�toljam a nikotin hi�nyomat, eltettem k�s�bbre, �s odamentem hozz�juk.

-                    Neked hozhatom a szok�sosat, �s ti mit k�rtek? – k�rdeztem kicsit ridegebben a kellet�n�l. Nem szerettem idegeneknek, megmutatni az igazi oldalamat els�re. Nem tudom mi�rt, tal�n valamif�le el�vigy�zatoss�g gyan�nt.

-                    Bocsi Kai-chan, ez nem j�tt be. N�gy jegesk�v� lesz, vagyis �t, mert egyet magadnak is hozol. – Kicsit meglepett a dolog. Ami�ta itt vagyok Rihito csak mokka kapucs�n�t ivott, de v�g�l is 40�C-ba t�nyleg jobban esett a jegesk�v�. Fel�rtam a rendel�st, majd megindultam a konyh�ba. – Jah �s Kai! Kint fogyasszuk, ha m�r volt olyan j� az id�z�t�s�nk, hogy megzavartuk a nikotin sz�netedet. – Apr�t b�lintottam egy kis mosollyal az arcomon. Rihito kiismert, pedig alig k�thete ismerj�k egym�st szem�lyesen. Elk�sz�tettem a jegesk�v�kat, majd kivittem nekik. Amint kiszolg�ltam �ket, Rihito valamilyen okn�l fogva bok�n r�gott, �n meg majdnem felestem.

-                    H�! Ezt most mi�rt? – k�rdeztem hangomat megemelve.

-                    Megint nem rendelt�l magadnak semmit! – Cs�v�lta meg a fej�t Rihito.

-                    Nincs sz�ks�gem a te ingyen szolg�ltat�saidra! Egy k�v�t m�g magam is meg tudok venni.

-                    De ez nem felv�g�s akar lenni, ha arra gondolsz. Csup�n bar�ti kedvess�g – v�gott vissza, mint egy durc�s kisgyerek.

-                    Majd egyszer! – feleltem az �vegkorl�tnak d�lve, mik�zben r�gy�jtottam.

-                    Am�gy � Kai! Kai �k pedig a vil�g legnagyobb seggfejei, Mori, Yama-chan �s Tamaki!

-                    �dv! – lend�tettem meg egy kicsit a balkezem fel�j�k k�sz�n�s gyan�nt.

-                    Te j�ssz a mai buliba? – k�rdezte az a Mori gyerek.

-                    Passzolom!

-                    Heh~ Beijedt egy kis f�v�ros st�lusi bulit�l! – kezdte el a v�rhat� sz�veget az a Yama-chan, vagy hogy h�vj�k. F�radt s�haj hagyta el a sz�mat. Ell�ptem a falt�l, majd megindultam a m�sik ir�nyba, el t�l�k. Nem volt kedvem a t�rsas�gukhoz.

-                    Hogy beijedt! – r�h�g�tt fel a harmadik sr�c. M�g egyszer fels�hajtottam, majd visszamentem az asztalukhoz, �s elnyomta a m�g csak f�lig elsz�vott cigimet az ott l�v� hamut�lon.

-                    Azt hiszem, nem kell el�ttetek adnom a „nagyfi�t”, aki minden szarban benne van. Tudj�tok, veletek, gazdag p�cs�kkel ellent�tben, nekem meg kell dolgoznom a p�nz�rt, �s mivel nekem sz�ks�gem van r�, nem akarom, hogy kiv�gjanak innen. Sz�val fel�lem tarthattok, ak�rmilyen beszari alaknak, nem �rdekel! – Pr�b�ltam megtartani a nyugodt hangnemet, de �reztem, hogy valamikor megemeltem a hangom, vagy �ppen megremegett, az idegess�gt�l.

 Az olyan alakokat ut�ltam a legjobban. A sz�l�v�rosomban, sose n�zt�nk le senkit sem, mert nem tartozott a parti arcok t�rsas�g�ba. S�t tal�n, m�g irigykedt�nk is r�juk, mert �k nem voltak olyanok, mint mi, nem tett�k t�nkre magukat.

Utolj�ra Rihitora pillantottam, aki csak a jegesk�v�j�val j�tszadozott, v�g�l visszamentem a k�v�z�ba �s tov�bb dolgoztam. Eg�sz nyugodt nap volt. Nem sok ember, b�r nekem az volt. Nem voltam m�g hozz�szokva ehhez a folyamatos mel�z�shoz.

Amint haza�rtem este, bed�ltem az �gyba, �s aludni pr�b�ltam. De valamif�le hangos zenebona egy�ltal�n nem hagyott nyugton. Abban a rem�nnyel, hogy mire visszat�rek, abbamarad a zene, elmentem tusolni. Teljesen ellazultam a k�d forr� v�zben. Ha nem hallottam volna tov�bbra is az ideges�t� zen�t, be is aludtam volna a k�dban. Kim�sztam a k�db�l, felh�ztam egy f�rd�k�penyt, majd kin�ztem az el�t�rbe, ahol tal�lkoztam m�g egy j� p�r m�rgel�d�, pihen�sre v�l� emberrel. Az egyik f�rfi besz�lt a partiz�s emberekhez, akik h�rom ajt�val arr�bb tart�zkodtak az �n szob�mt�l.

Miut�n meg�g�rt�k, hogy csendbe maradnak – amib�l el tudtam k�pzelni mennyire lesz csend, kiindulva magamb�l �s a bar�taimb�l, akiket egy�ltal�n nem hatottak meg az ilyesmik – visszamentem �t�lt�zni. �gy d�nt�ttem aznap este fogom felfedezni a v�rost, �s nagyon rem�ltem mire visszaj�v�k, m�r csend lesz. M�r az ajt�t z�rtam volna, amikor hirtelen valaki a h�tam m�g� l�pett, �s befogta a sz�mat, majd a kez�vel bel�kte a m�g nem bez�rt ajt�t, �s bel�k�tt rajta majd j�tt ut�nam. M�r k�sz�ltem meg�tni az alakot, amikor tal�lkoztam azokkal az irrit�l� k�k szemekkel.

-                    Rihito m�g is mit csin�lsz? – Azt�n leesett. – Ti partiztok a szomsz�dba…

-                    Pontosaaaaaaan~ - h�zta el a sz�t. L�ttam rajta, hogy f�lelmetes mennyis�gbe ivott. Ahogy v�gign�ztem rajta kir�zott a hideg, a gondolatba, hogy �n is ilyen ramatyul n�zhettem ki minden buli ut�n. – Kai-chan~ Rejts el! Nem akarok visszamenni ~ - Rihito tov�bbra is elh�zta a szavakat, mint egy els�s kisgyerek, aki el�sz�r van szaval�versenyen. Rettenetesen ideges�t� volt. – Kai-channal akarok maradni. – Tett fel�m egy hat�rozott l�p�st, majd �t�lelt.

-                    Rihito eszedn�l vagy?! Engedj m�r el! – pr�b�ltam kiszabadulni, de nagyon er�sen tartott. Igaz�b�l meg se tudtam moccanni.

-                    Kai-chan nagyon aranyos~~- mondta egy hatalmas mosollyal, majd az ajkait az eny�mre tapasztotta, �s akkor hirtelen elkapott az �rz�s. Az �rz�s, amikor nem tudtam, hogy fi� vagyok e vagy l�ny.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s